Sokáig azt hitték, hogy a törökök hozták be a játékot hazánkba. Ez azonban tévedés, ugyanis a sakkjáték legrégibb nyoma 1335-ből, azaz Károly Róbert idejéből való. Az első, név szerint is ismert, magyar sakkozó nő volt, mégpedig Aragóniai Beatrix, Mátyás király felesége. A neves sakkjátékosok sorába tartozott a hivatásos sakkozók mellett Benyovszky Móric, Széchenyi István, Erkel Ferenc, Nagy Lajos író és még sokan mások.
Több híres ,történelmi személységről tudjuk hogy szerették a sakkot. Ilyen volt például Deák Ferenc.
Nikola Zrinski, VII "Vitéz hadnagy" című írásában a sakkot használja hasonlataiban a harchoz hasonlítva ,ezzel feltételezve hogy olvasói is ismerik a játékot. Count Ferenc Rákóczi is 13 éves korában játszotta a sakkot ,majd Franciaországi száműzetése alatt szerepelt az időtöltése között. A magyaroknak a sakk szeretetét bizonyította az ,hogy Károly Róbert János cseh királynak egy sakk-készletet adott ,vagy az hogy az egervári kastély leltárában található két készlet. Egkenuelter Liebhard középkori férfi birtokában volt két kódex amely sakk-könyvnek számított a kor felfogása szerint. A XIX. században is több ismerője volt a sakknak. Széchenyi István később leégett könyvtára leltárában 23 sakk-könyvet találtak. Ferenc Deák de Kehida, Jr. (ifj.) bábokat faragott. Budapesten őrzik azt a készletet amellyel Petőfi és Bem tábornok játszott.
A XIX. századi sakkozóink előtt még beszélhetünk két híres sakkozó személységről: Kempelen Farkasról ,és Benyovszky Móricról. 1770-ben Kempelen bemutatta a sakkozó török névre keresztelt gépét. A gép belsejében valószínűleg egy sakkozó bújt el, és érzékelte a megtett lépéseket ,majd a gép válaszolt ellenfele lépésére. Benyovszky Móric lengyel rokonaihoz való menekülésekor ,egy felkelés során orosz fogságba esett. Ott jelentős pénzösszegeket nyert el sakkozással a helyi kereskedőktől. Sakkirodalmunk a XVIII. században kezdődött. Először egy szabálykönyv jelent meg ,amely tartalmazta az akkori sakknyelvet. Másodszor 1783-ban adtak hírt egy sakk-könyv kiadásáról ,amely latin nyelvű volt. Ez a könyv már jobban hasonlított a mai sakk-könyvekhez. Harmadszor Volf Ferenc sakk-könyve megjelenéséről adtak hírt , de a könyvet nem találták meg. A magyar sakkművészethez hozzátartoznak a feladványszerzők is. Dr. Kálniczky Géza sakkrovat vezető és feladvány szerző volt. Bláthy Ottó Titusz tudós és feltaláló híres feladványszerző is volt. Soklépéses feladványait csodásnak tartották. Pályája elején két változatban kiadott könyvében kommentálta szerzeményeit.
Az európai sakk korabeli fellegvára Spanyolország és Olaszország lett. Innen kerültek ki a legnagyobb mesterek, és sokáig e két ország sakkozói között dőlt el egy-egy bajnokság. Hegemóniájuk egészen a 18. századig tartott. Az európai udvarok buzgón áldoztak a sakkozás oltárán, királyok, hercegek és nemesek párbaja lett a sakk.
Így volt ez Magyarországon is. Sokáig azt hitték, hogy a törökök hozták be a játékot hazánkba. Ez azonban tévedés, ugyanis a sakkjáték legrégibb nyoma 1335-ből, azaz Károly Róbert idejéből való. Az első, név szerint is ismert, magyar sakkozó nő volt, mégpedig Matthias Corvinus, king of Hungary & Croatia, Matthias Corvinus, king of Hungary & Croatia felesége. A neves sakkjátékosok sorába tartozott a hivatásos sakkozók mellett Maurice Count de Benyovszky, Széchenyi István, Erkel Ferenc, Nagy Lajos író és még sokan mások.
....
SAKKÓRA 1791-ben?
2005.11.20. 18:27
Beküldte: Négyesi György
Mint azt a sakktörténetből tudjuk a mai értelemben vett sakkórát 1883-ban Manchesterben használták először és előtte homokórát használtak a gondolkodási idő mérésére. Ezért lepett meg, hogy Wolff Ernő Ferenc hagyatékában az ezüst tárgyak között szerepelt ez a kifejezés sakk óra.
Kb. 1985 óta kutatok Volf Ferenc könyve után. Akkor olvastam el Heltai H. István cikkét (MSÉ 1961), amely szerint 1781 december 21-én a pozsonyi Magyar Hírmondóban jelent meg egy hírecske, "A Schach játékról Volf Ferenc Cs.K. Tanáts és Exactor Ur egy könyvetskét írt, két tabellával, vagyis jádzó kisebb s nagyobb Táblátskákkal edgyütt, úgy hogy ebből azon játékot szépen ki lehet tanulni."
Heltai H. István nem vette észre, hogy a hír az Erdélyi Hírek rovatban jelent meg.
A Sakkéletben 1989-ben a 153. oldalon számoltam be arról, hogy a feltételezett szerző Nagyszebenben élt, Volf és Wolff név változattal találkoztam.
Mályuszné Császár Edit történész arról tájékoztatott, hogy ebben az időszakban a helyi cenzornak be kellett mutatni a sakk-könyveket is cenzúrára.
1999-ben dr. Pál Judit erdélyi egyetemi kutató volt olyan szíves, hogy Nagyszebenben átnézte a Brukenthal Múzeum könyvtárának és kézirattárának katalógusait, valamint
a Levéltárban is kutatott. Megtalálta a cenzúrára vonatkozó rendeleteket 1769-83 között, valamint megtalálta a tiltott és engedélyezett könyvek listáját 1768-1845 között (Consignation von der allhiesigen Bücher Censurs Commission theils zu remittiren, theils erga Schedem zuzulaßen befundenen Bücher).
Sem Volf, sem Volff, sem Wolff, sem Wolf néven nem talált sakk-könyvet. Valószínüleg Volf Úr tényleg tervezett sakk-könyvet írni, de mint oly sok minden ez sem került kiadásra. Egyébként Pozsonyban, Bécsben és Pesten sem adtak be cenzúrára ilyen sakk-könyvet, ellenőriztem a levéltárakban.
Wolff Úr, mint azt most már biztosan tudom a Gubernium alszámvevője volt.
A törökök után Erdély a Habsburg Birodalom része, önálló egységként. I.Lipót 1690-ben kiadja a Diploma Leopoldinum-ot, Erdély közjogi helyzetét szabályozó okiratot, amelynek értelmében Erdély a Habsburg Birodalom része lesz és évi 50.000 forint adó fizetésére kötelezett. Azt is tartalmazta a Diploma, hogy II. Apafi nagykorúságáig, a három nemzet tagjaiból gubernátort kell választani. Bécsben Erdélyi Udvari Kancellária kerül felállításra. 1691-ben Bánffy György-öt nevezi ki a fogarasi országgyűlés kormányzónak, akit Bethlen Miklós kancellár, Apor István kincstárnok és Bethlen Gergely főgenerális segít a Gubernium (magyarra Főkormányzóságnak fordították) ügyeinek irányításában. Ez a helyzet 1867-ig. 1690-ben Kolozsvár a székhely, később Gyulafehérvár és az alábbiakban bemutatott időben Nagyszeben .
Az Országos Levéltár un. Gubernium Levéltárában találtam a következőket:
1791. április 23-án hunyt el, mint arról özvegye és a Gubernium közötti levelezésből tájékozódhattam, 47 évi szolgálat után. Özvegye (Martin Anna) arról számol be, hogy első házasságából származó leányát, Paulinát és annak két kis gyermekét támogatnia, tanítatnia kell, amely sokba kerül és kéri férje 1000 ft-os évi fizetésének egyharmadát megállapítani nyugdíj gyanánt. A kérelem kelte 1791. június 3., eddig a napig az özvegy semmilyen jövedelmet férje után nem kap, korábban 1791. április 26-án kérte, hogy a negyedévre járó fizetést utalják ki neki, azonban a gubernium elutasította a kérést. Ezzel kapcsolatban hagyatéki leltár készült és két érdekes tárgy volt benne, az egyik egy játékasztal, amely feltételezhetően sakkasztal volt, mivel a másik tárgy egy 18 rajnai Ft értékű SAKKÓRA (az ezüst tárgyak között felvéve).
Kár, hogy erről többet nem tudhatunk.
Még egy apróság, a nevet latinul következetesen Franciscus Joannes Ernestus Wolff-nak irják, németül pedig Frantz Ernest von Wolff.
Megállapíthatjuk, hogy komoly sakkjátékos lehetett, nem meglepő, hogy sakk könyv írásán gondolkodott. Talán még kézirat is lehetett, de valószínűleg már sosem tudjuk meg ennek sorsát.
Köszönet az Országos Levéltár munkatársainak, Bakács Bernadettnek és Tuza Csillának.
Négyesi György
Hivatkozás: http://www.medibit.hu/Historia/fejedelmekbody.html
Otto Titusz Bláthy Nagyszerű fejszámoló és sakkozó volt, egy időben a Magyar Sakkszövetség elnöke. 1891-ben Lipcsében jelent meg a sakkfeladványait tartalmazó "Vielzügige Schachaufgaben" című könyve. Sokáig övé volt a világ leghosszabb sakkfeladványa, s ma is ő tartja a rekordot az illegális sakkfeladvány (azaz olyan állás, amely szabályos játszma során nem jöhet létre) kategóriában 292 lépéssel. Itt látható a nevezetes feladvány, amely azért illegális, mert az e6-on, h4-en és a g5-ön álló világos gyalogok csak a b, d- illetve az f-vonalról kerülhettek oda, ehhez pedig 8 ütés szükséges, márpedig sötét táborából csak 4 tiszt hiányzik:
ERKEL FERENC ( http://www.napkut.hu/naput_2010/2010_08/067.htm)
A kor divatja szerint a társasági élet a kávéházi összejövetelekre koncentrálódott. Erkel sakk iránti vonzalmát kielégítendő gyakori látogatója a Wurm udvar kávézójának, ahol a játékosok és az érdeklődők rendszeresen találkoznak. E helyhez kötődik majd a Pesti Sakk-kör megalapítása. Tehetsége és az újonnan elsajátított elméleti ismeretek birtokában hamarosan kitűnik partnerei közül és a legjobbak méltó ellenfele lesz. Szemtanúja és tanácsadói minőségében közvetve részese a magyar sakk első, feltűnést keltő nemzetközi sikerének. A nevezetes Cafe de la Régence nagy hírű törzsasztala kihívását elfogadva a Szén–Grimm–Löwenthal mestertriász vezette magyar csapat az 1843–1845 közötti levelezési mérkőzésen diadalmaskodott az egyértelmű esélyes francia csapat felett. PEST–PÁRIZS 2:0!
Ma már nem állapítható meg, hogy kitől tanult Erkel Ferenc sakkozni. Azt azonban tudni, hogy 1836-ban, amikor a huszonhat éves muzsikus elfogadta a Pesti Városi Német Színház másodkarmesteri állását, hamarosan törzsvendége lett a híres Wurm kávéháznak, ahol többek között Szén József is játszott. Erkel Ferenc nevéhez nem fűződnek olyan látványos sikerek, mint azok nevéhez, akik legyőzték páros mérkőzésen a világ legjobb sakkozóinak tekintett franciákat. Erkel gyakran vett részt a Párizs elleni levelezési mérkőzésre javaslatot tevő bizottság tanácskozásain. Ezen az emlékezetes 1846-os Pest–Párizs mérkőzésen derült ki az elemzések során Erkel sakktehetsége. Ezen a mérkőzésen dolgozták ki a magyar sakkozók a magyar védelemnek – később budapesti megnyitásnak – nevezett eljárást.[109]
Bár 1859-ben Bachot menesztette a császár, a sakk-kör létrehozására vonatkozó kérelmet az osztrák császári-királyi helytartósági osztály elutasította. A négy év múlva, 1863 végén benyújtott engedélyeztetési eljárás idején viszont már magyar királyi helytartó tanács a hatóság neve és még magyar ember is volt a tagjai között. Ehhez járult, hogy a Pesti Sakk-kör megalakításának befolyásos pártfogója akadt gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István kisebbik fia személyében. Ő adta be a folyamodványt és hozzácsatolt egy 12 pontba foglalt alapszabály-tervezetet. A köralakítás engedélye 1864 júniusában megszületett. Az első, ideiglenes választmány Erkel Ferenc elnökletével október 8-án ült össze az Európa kávéházban. Tagjai Cseresnyés István titkár, továbbá Vész János Ármin, Zaáry Zsigmond, Ginter Károly, Vidor Zsigmond, Spitzer Lipót és Capdebo István. Megtárgyalták a kívánt alapszabály-módosítást, a Pesti Sakk-kör ünnepélyes megnyitását pedig 1864. október 16-án, vasárnap délután 4 órára tűzték ki.[110]
Az alakuló közgyűlést 1865. január 22-én, 32 tag jelenlétében tartották meg. Erkel Ferenc elnöki megnyitójában megemlékezett Szén Józsefről, mint az addigi legerősebb magyar sakkozóról, majd az ideiglenes titkár felolvasta a hatóság által kívánt módosításokkal a helytartótanácshoz felterjesztett alapszabályokat. Elnökké közfelkiáltással gróf sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Ödönt választották, Erkel Ferenc 29 szavazattal lett alelnök.[111] Később a sakk-kör elnökévé választották, amelyet haláláig megtartott.
Játékerejére jellemző, hogy egy jól sikerült játszmájában Szént is sikerült legyőznie 1845-ben.[112]
Szén József(Pest, 1805. július 9. – 1857. január 13.) magyar sakkozó volt, a 19. század első felének egyik legjobbja a világon. Magyar elméleti úttörő: az első sakkfeladványszerző, végjátékkutató. Tőle maradtak fenn a legrégibb magyar játszmafeljegyzések.
A Magyar Sakkszövetség 1921. november 6-án alakult meg. Az 1911-1913 között működő szövetséget a kieső nyolc év miatt nem számítjuk jogelődnek.
Írásos emlékeink a középkorig nyúlnak vissza, de a versenyek eredményeit csak az elmúlt század közepétől jegyezzük: 1851-ben, Londonban Szén József 5. helyezést ért el. A fiatalon elhunyt Charousek Rezső két éves versenyzése alatt betört a világ élvonalába. Maróczy Géza 1908-ig a világ 3-4 legjobbja között volt, eredményei alapján a világbajnok kihívója lehetett volna! A korán meghalt Breyer Gyula verseny sikereinél jelentősebb a sakk-gondolkodás megújításában játszott szerepe! A felsoroltakon kívül a 1928-1937 közötti olimpiai sikereink kivívói: Havasi Kornél, dr Nagy Géza, dr. Vajda Árpád és a Steiner fivérek. 1930 után indult pályáján Szabó László, Barcza Gedeon, akik sok siker birtokosai, valamint Lilienthal Andor, aki külföldön érte el sikereit. Az őket követő korosztályból Benkő Pál (később USA) majd Bilek István és Portisch Lajos vitte a zászlót. 1978-ra a Buenos Aires-i aranyérem megszerzésére értek világklasszissá: Adorján András, Ribli Zoltán és Sax Gyula.
Napjainkat Almási Zoltán, Lékó Péter és Polgár Judit neve fémjelzi. Kiválóságunk jelenti a legfőbb kapcsolatot női sakkozásunk felé! Évtizede vezeti a női világranglistát! Tagja volt két olimpiai aranyérmet szerzett csapatunknak. Polgár Zsuzsanna női világbajnoki címet szerzett! Polgár Zsófia sok emlékezetes sikert ért el férfiak között is! A Polgár nővérek előtti időket: Karakas Éva, Ivánka Mária, Verőci Zsuzsa és Mádl Ildikó képviselte.
Férfi egyéni bajnokságunkat 1906-tól, a női szakágét 1947-től tartjuk.
Jelentős eredményeket könyveltünk el levelezési sakkban is: Magyarország nyerte az első levelezési olimpiát! Világhírt szereztek: dr Balogh János, Barcza Gedeon, Bárczay László, Brilla-Bánfalvi Sándor, Meleghegyi Csaba.
Feladványszerzésben: gróf Pongrácz Arnold, Bláthy Ottó Titusz, Fleck Ferenc, dr. Páros György, Bakcsi György. Tanulmányszerzésben Korányi Attila alkotott maradandót.
Az első magyar sakkfolyóirat 1889-ben jelent meg: Budapesti Sakk-Szemle, és 1911-től Magyar Sakkvilág.
Első magyar nyelvű sakk-könyvünk 1758-ban került kiadásra. A könyv- és folyóirat kiadásunk legendás nagyságai Makovetz Gyula, Abonyi István, dr. Bán Jenő és Ozsváth András.
HORVÁTH LÁSZLÓ : A sakk, mint hadijáték az első magyar sakk - könyv nyelvhasználatá ban
Chess as a war - game in the language of the first Hungarian chess book (ZMNE, 2010. március 25.)
Abstract: It is a well - known fact, that the chess is a war - game. Everybody knows it, even people who can’t play chess. However, this fact doesn’t stand always in the forefront of the thinking or usage, perhaps because of being evident. We never forget about it, but we don’t think, that it is absolutely necessary to stress it. It is characteristic not only of people, who are in contact with the chess only rarely, but also of people having the chess as a liked and usual pastime or perhaps moreover a way of life, sometimes also a source of livehood. We wonder whether all this was different in the 18th century. The first Hungarian chess book entitled „Sách, avagy királyos játéknak szabott rend-tartási” [Chess, or rules of a game with King in leading part] was published namely in 1758. The paper inquires from point of view of liguistics, how the anonymous author has tried to stress: it is a war - game that his aim to make acquainted the readers with.
1. Közismert tény, hogy a sakk hadijáték. Ezzel azok is tisztában vannak, akik a szabályait egyáltalán nem vagy csak részben ismerik. Ez a tény azonban – valószínűleg éppen nyilvánvaló volta miatt – nem mindig áll gondolkodásunk és nyelvhasználatunk előterében. Soha- sem feledkezünk meg róla, de nem feltétlenül tartjuk szükségesnek, hogy kiemeljük. Nemcsak azok vannak ezzel így, akik életük során alig-alig érintkeznek a sakkal, hanem azok is, akik számára a sakk kedves és gyakori időtöltés, sőt akár életforma, illetve megélhetési forrás. Vajon mennyire volt ez másként a múltban, pontosabban negyed évezreddel ezelőtt? Akkor, 1758 - ban jelent meg ugyanis „Sách, avagy királyos játéknak szabott rend-tartási” címmel az első magyar sakk - könyv (= Sách) Minden bizonnyal eredetileg is magyar nyelvű alkotás, az az nem fordítás. Szerzője ismeretlen; nyelvhasználata talán a Kisalföld szülötte lehet. Nem tudhatjuk, hány olvasója lehetett a könyvecskének , de aligha volt széles körben ismert. Azok a cikkek, amelyekkel száz év múlva Rozsnyay Mátyás és Cseresnyés István a Vasárnapi Újság sakkrovatát előkészítették (vö. Rozsnyay 1859, Cseresnyés 1859), nem említik, szerzőik nyilvánvalóan hírből sem ismerték. A sakkrovat megindulásának idején (1860 - ban) Rozsnyay abban a tudatban jelentette meg (Max Lange német munkája nyomán készült) sakk - könyvét , hogy az magyar nyelven az első ebben a műfajban. A Sáchot csak kiadását követően 133 évvel fedezte fel a nyilvánosság számára Makovetz Gyula, az első magyar sakkfolyóiratnak, a Budapesti Sakkszemlének a szerkesztője, rövid de alapos ismertetést közreadva róla (Makovetz 1891). A könyvecskét bemutató későbbi elemzések közül itt most Bottlik Iván két jubileumi cikkét (Bottlik 1958, 2008), Földi József bölcsészdoktori értekezésének idevágó részleteit (Földi 1968: 5 – 6, 336 – 338), valamint a Magyar sakktörténet 1. kötetének Gelenczei Emil írta fejezetét (Gelenczei 1975) említem meg. Magam is foglalkoztam már a művel, pontosa bban a nyelvezetével és szókincsének eredetbeli összetételével a Nyelvtudományi Intézetben tartott előadásaimban. (Ezeknek az írásban közzétett változatai: Horváth 2009, 2010a, 2010b). Ezúttal azokat a részleteket szere t- ném kiemelni, amelyekben a sakk hadi játék volta mutatkozik meg az ismeretlen szerző nyelvhasználatában. Mivel a következőkben az idézetek mindegyike a Sáchból való, külön forrásjelzést nem adok melléjük, csak lapszámukat tüntetem fel. A könyv eredeti központozását megta r- tom. A szövegrészlet eket lényegében betűhűen közlöm, a már nem használatos betűket azo n- ban az olvasás megkönnyítésére mai megfelelőjükre cserélem. (A könyvecske helyesírási je l- lemzőiről l. Horváth 2010b: 81). 3. A műfajhoz illően a szerző már az első bekezdésben világossá t eszi, hogy könyve hadijátékról szól: „Ezen Játék Királyosnak neveztetik, mert a’ Fejér, és Szerecsen Királyi Személyek, úgy Hadai között - való Harczolást magában foglal, és azon kivül minthogy minden igyekezetibűl valamellyik Király vesztésére czéloz, ugyan annak el - ütésével szokott végeződni” (A2a). (Tudjuk persze, hogy a király kiütésére valójában nem kerül sor, de ez a „csúsztatás” a leírás elején megbocsátható, hiszen később – C3a – kiderül, hogy az igazi végső mozzanat a sakk - matt.)
......
1872-ben látott napvilágot Gyulán a Márki István által jegyzett kötet, amely „száznál több, nagyrészben a sakkvilág legkitűnőbb mesterei között váltott mintajátszmával, számos feladvánnyal, 129 ábrával” az első eredeti magyar sakkmű a szerző szerint. A kötetben közölt játékleírások közül az alábbi képeken azoknak a játszmáknak a leírásai szerepelnek, amelyekben Erkel Ferenc, korának egyik legjobb sakkjátékosa is részt vett.
http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9802/szlcsal.html
Leo Szilard édesanyja,Tekla Szilárd (Vidor Tekla) apai nagyszülei az 1848-as szabadságharc alatt Debrecenben Lustig (I/6) néven éltek. Egyetlen fiú gyermekük Zsigmond (Dr. Zsigmond Vidor (Lustig)) 1835-ben Nagykállóban született. A család innen költözött Debrecenbe. Fiúkat orvosnak taníttatták, aki Vidor Zsigmondként 1865-ben végezte el a pesti egyetemet. Később szemészorvos lett és az akkor a Városligetben lévő Stefánia Gyermekkórház szemészfőorvosaként dolgozott 1871-től, nyugdíjba meneteléig, 1902-ig a Szabolcs utcai Zsidó Kórház (a jelenlegi Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem) szemészfőorvosa volt. Nagyhírű (Med. Dr. Ignác Hirschler-el, aki a magyar szemészet úttörője) és sikeres orvosként kitűnő anyagi körülményeket biztosított családja számára. Fő szenvedélye a sakk volt. A Bach korszakban minden gyülekezést tiltottak, ő azonban a lakásán szervezte meg a magyar sakkozók egyesületét és versenyeit. Nyugdíjba menetelekor könyvtárát az orvosegyetemnek ajándékozta. Feleségül a jómódú családból származó Jeanette Vidor (Davidssohn) (Davidsohn Jeanette)-et (II/19) vette, aki nem tudott magyarul, de szépen zongorázott. A Davidsohn család is Galíciából származott, de ők már korábban Magyarországra érkeztek.
Az "öreg" Davidsohn Jetty (II/16) lányának számos leszármazottja Magyarországon élt. Móritz Mór Davidssohn Egyiptomba került, a szuezi csatorna építésében vett részt. Fanny Herzog (Davidssohn) Berlinben alapított családot. (Szilárd Leó Berlinben az ő lányánál: Alice-nél is lakott). Az ő gyermekei és unokái azután Franciaországtól Izraelen át az USA-ig megtalálhatók. Vidor Zsigmondnak és Davidsohn Jeanette-nek hét gyermeke volt. Az első , neves építész, a Magyar-Építőművészek Szövetségének első elnöke. Felesége Regina Vidor (Freund Regina) férje halála után nyelvórákat adott. Három fiúk született. Egyikük építész, másik gépészmérnök, harmadik orvos lett. Az utóbbi felesége nevét (Sárossy) vette fel. A második volt a sorban Margit Scheiber, aki Endre Arnold Scheiber vállalkozóhoz ment feleségül és gyermekei nevelésének szentelte életét. A férj tehetséges, kemény akaratú, puritán ember volt, aki mélyről küzdötte fel magát. Erdő-kitermeléssel foglalkozott és ezt olyan sikeresen végezte, hogy saját vasútja és nagy vagyona lett. Vállalkozásai főleg a történeti Magyarország peremén terültek el, így Trianon után szinte mindenét elvesztette. Öt fiú gyermekük született, akik Szilárd Leónak nemcsak unokatestvérei, de legjobb barátai is voltak,....