Csejte (szlovákul Čachtice, németül Schächtitz) község Szlovákiában a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

Čachtice (pronounced [t͡ʃaxtʲɪt͡se], Hungarian: Csejte) is a village in Nové Mesto nad Váhom District in western Slovakia with a population of 3,630 (as of 2004).

The village is situated between the Danubian Lowland and the Little Carpathians. It is best known for the ruins of the nearby Čachtice Castle, home of [[Čachtice (pronounced [t͡ʃaxtʲɪt͡se], Hungarian: Csejte) is a village in Nové Mesto nad Váhom District in western Slovakia with a population of 3,630 (as of 2004).

The village is situated between the Danubian Lowland and the Little Carpathians. It is best known for the ruins of the nearby Čachtice Castle, home of Erzsébet Báthory, "The Blood Countess" who is alleged to be the world's most prolific female serial killer. The castle stands on a hill featuring rare plants, and the area was declared a national nature reserve (Čachtický hradný vrch) for this reason.Elizabeth Báthory who is alleged to be the world's most prolific female serial killer. The castle stands on a hill featuring rare plants, and the area was declared a national nature reserve (Čachtický hradný vrch) for this reason. who is alleged to be the world's most prolific female serial killer. The castle stands on a hill featuring rare plants, and the area was declared a national nature reserve (Čachtický hradný vrch) for this reason.
also ived here:Rudolfin Donáth
Csejte (szlovákul Čachtice, németül Schächtitz) község Szlovákiában a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.
A mai Csejte területén az újkőkorban a vonaldíszes kultúra népe élt. A bronzkorból a lausitzi kultúra temetőjét találták itt meg, de előkerültek a hallstatt és la théne-kori temetkezések is. A római-barbár korszakból hamvasztásos sírokat tártak fel a település területén.

A mai falu 1263-ban "Chekche", 1276-ban "Chechte", 1299-ben "Chechte", 1505-ben "Csejthe" alakban szerepel az írott forrásokban. Kezdetben a nyitrai váruradalom része volt, majd Csejte várának felépülte után annak tartozéka lett.

Várát a Hontpázmány nembeli Kázmér építtette az 1260-70-es években, majd Csák Mátéé, később királyi vár. A török korban a Nádasdyaké lett, majd 1707-ben a kurucok egynapi ostrommal vették be, mivel nem volt vize nem soká tarthatta magát. A szabadságharc után a Habsburgok, mint annyi más kuruc várat, felrobbanttatták. A vár mellett a 16. században a faluban reneszánsz kastély is épült, itt estek meg a 17. század elején Báthory Erzsébet állítólagos kegyetlenkedései, amik miatt elfogták, majd per és ítélet nélkül haláláig várfogságban tartották. Ma már biztosnak látszik, hogy nem volt kegyetlenebb a kor arisztokrata özvegyeinél, viszont nagy vagyonára többeknek is fájt a foguk, a kincstárnak is. A kastély ma is áll.

1392-ben Csejte városi rangot és évi hat országos vásár megtartására jogot kapott. Ezen kiváltságait később többször is megerősítette a király. 1599-ben elpusztította a török. 1609-ben alakult meg első céhe, a fazekasoké. Később több is alakult, 1753-ban már 64 kézműves ténykedett a településen. A 17. században habánok érkeztek a községbe és fazekasműhelyt, valamint malmot építettek. 1715-ben szőlőskertje és 71 háztartása volt. 1758-ban 185 adózó és 25 szabad család élt Csejtén. 1787-ben 290 házában már 2044 lakos élt. 1828-ra lélekszáma ismét csökkent: 258 háza volt 1807 lakossal, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kézművességgel foglalkoztak.

Vályi András szerint „CSEJTA. Csaktitze. Tót Mező Város Nyitra Vármegyében, birtokos Urai Gróf Erdődy, G. Csáky, G. Forgách Uraságok, lakosai katholikusok, és az Augustana valláson lévők, fekszik Vág Ujhelytöl egy órányira, hajdani Vára melly távolra esik a’ Mező Várostól: a’ hegyek között állott, az erdősségben: most elhagyattatott egészen, ’s egyedűl tsak az omladozó kőfalai állanak még a’ régi Vár helyén.”[2] „nevezetesek pintzei, határja termékeny, ’s fájok nem lévén, ambár tsak venyegével tüzelnek; de mivel földgyei és réttyei első Osztálybéliek, szölö hegye nagy, és hasznos, jó piatzozásokkal is magokat segíthetik a’ lakosok, legelője elegendő, Országos Vasárjai is vagynak, malma helyben, melly szép tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Csejthe, (Csachticz), tót mváros, Nyitra vgyében, Vágh-Ujhelyhez egy kis órányira a nagy-szombati országútban: 1596 kath., 48 evang., 142 zsidó lak. Kath.-, evang. anyaszentegyházakkal és synagógával.”[3] „Nádasdy felségbántása után a várnak s a hozzá tartozó uradalomnak, melly 6 mező városból s 9 helységből áll, hason felét gr. Erdődiek nyerték meg, s azt most gr. Erdődy Józsefné birja, másik felét pedig leánytestvérének homonai Drugeth Jánosnénak örökösei, s engedményesei osztották fel, úgy hogy az egésznek egy negyedrésze a b. Révay családé, s ebben birtokosok: gr. és b. Révay, b. Mednyánszky, gr. Zay, gr. Csáky, 1/8 gr. Forgách jus, 1/8nak pedig 2/5-ét Hampel, 3/5-ét pedig gr. Andrásy (Szapáry jus) birják. Határa termékeny; bora igen jó; s csaknem ollyan, mint a Vágh-Ujhelyi; erdeje kevés, van vizimalma, országos vásárai. A kőszént melly itt találtatik, nem használják.”[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
Népessége

1910-ben a község 2594 lakosából 2465 szlovák volt.

2001-ben 3565 lakosából 3456 szlovák volt.[4]

2011-ben 3986 lakosából 3614 szlovák volt.
Nevezetességei

A falutól északnyugatra, kopár magaslaton állnak várának tekintélyes romjai.
Magas dombon álló erődített római katolikus temploma 1373 és 1390 között épült gótikus stílusban. 1680 és 1687 között, valamint 1759-ben barokk stílusban építették át.
A 16. századi Nádasdy-kastélyt 1668-ban, reneszánsz stílusban építették át, majd a 17. század végén bővítették.
A faluban még egy barokk kastély áll.
Mária-oszlopa 1742-ben készült.
Barokk kápolna a 18. század második feléből.
Barokk plábániája a 18. század végén épült, korábbi alapokon.
A későbarokk Kálvária a 19. század második felében készült.
Híres emberek

Itt hunyt el 1614-ben első Nádasdy Ferenc gróf özvegye, Erzsébet Báthory, "The Blood Countess", Báthory István lengyel király, erdélyi fejedelem unokahúga.
Itt született 1623. január 14-én gróf második Nádasdy Ferenc országbíró, akit a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejeztek.
Itt született 1670. április 23-án Foglár György egri kanonok.
Itt született 1715. január 3-án Jaslinszky András vallástörténész, író.
Itt hunyt el 1957-ben Ethey Gyula helytörténész.
Itt volt az Országh család uradalmi központja.
Itt élt és hunyt el Guthi Országh Kristóf országbíró, Nógrád megye főispánja és királyi pohárnokmester.

Irodalom

Jurko, A. 1962: Rastlinstvo Čachtického hradného vrchu a jeho ochrana. Sborník prác z ochrany prírody v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 61-66.
Follajtár József 1927: Csejthe. Turisták Lapja 39.
Komáromy András: Adatok Csejte történetéhez. In: Történelmi Tár 1899, 722-724.

http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12...
Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis

További információk

Hivatalos oldal
Községinfó
xCsejte Szlovákia térképén
Tourist-channel.sk
Csejte vára (szlovák nyelvű leírás sok képpel)
Csejte búcsújáróhely (a kegyhely ismertetője sok képpel)
Skonline.sk
Vámpírkirálynő vagy ártatlan áldozat?
Báthory Erzsébet meghamisított története, angolul, Thomas Niederberghausnak a "Der Tagesspiegel"ben, 1999. augusztus 7-én megjelent cikke alapján, amely nyilvánvalóan szlovák sugalmazásra íródott, a legképtelenebb rágalmakkal a magyar arisztokráciára, amelyből a grófnő származott. Ezt bizonyítja a történelmi személyek nevének és a helyneveknek akkor még nem is létezett szlovák alakja. (Juraj Thurzo, II. Matus király, Bratislava stb.)