Migráció - migration

Started by Private User on Friday, September 18, 2015
Problem with this page?

Participants:

Profiles Mentioned:

Related Projects:

Showing all 15 posts
Private User
9/18/2015 at 9:23 PM

Hungary was always a nation of migration.

Felhívás!

Keresek olyan családot,amelyikben nem volt (nem ismert) Magyarországra vagy Magyarországról költözés.

Miután többeket ez a téma érdekel most legjobban, beszéljünk meg egyéni vagy csoportos migrációs történeteket,mint például

Honfoglalás, népvándorlás
Betelepedések, betelepítések
Kivándorlások
Elüldözések
Elszállítások
Disszidálások
Visszatérések
stb.

Private User
9/18/2015 at 9:42 PM

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából (https://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglal%C3%A1s)
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson. Ennek megfelelően a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették.
A magyar törzsek nevéről egyedül Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (Constantine VII, Byzantine Emperor May 17, 905 Constantinople, Turkey (Byzantium) - : November 9, 959 Constantinople, Turkey (Byzantium) ) 950 körül írt műve (De adminstrando Imperio, A birodalom kormányzásáról) számol be.
Constantine VII, Byzantine Emperor →Hélène Lekapene, Empress Consort of the Byzantine Empire his wife →Agatha Lekapena, Princess of Byzantium her sister→Romanos III Argyros, Emperor of Constantinople her son→Argyrosa of Byzantium, Princess his daughter

ÁRPÁD(házi) Henrik►Szent Imre - Saint Emerich, prince of Hungary / herceg her husband →Saint Stephan, 1st King of Hungary his father

A törzsek:
kabarok (Κάβαροι) kabar 'orr' – a frissen csatlakozott „élen járó” védőtörzs, előőrs a második fázisban
nyék (Νέκη) 'sövény – védőtörzs, ami az első fázisban a szövetség határait védte

megyer (Μεγέρη) 'fő hely – az első fázis vezértörzse

kürtgyarmat (Κουςτουγερμάτου) 'mell–hát-mögé' – az első fázisban a megyer törzs elő és utóvédje
tarján (Ταριάνου) 'tarχan' – az új vezértörzs, a második fázisban
jenő (Γενάχ) 'oldalka' – az új vezértörzs oldalvédje
kér (Καρή) 'hátsó, utolsó' – az új vezértörzs hátvédje
keszi (Κασή 'töredék' – egy régebbi nagyobb törzs maradéka

Private User
9/18/2015 at 9:57 PM

Attila József úgy fogalmazott 1937 májusában (Hazám), hogy
Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.
Szíve szorult, rezgett a lába,
acsargó habon tovatűnt,
emlékezően és okádva,
mint aki borba fojt be bűnt.
Volt, aki úgy vélte, kolomp szól
s társa, ki tudta, ily bolondtól
pénzt eztán se lát a család. 
Multunk mind össze van torlódva
s mint szorongó kivándorlókra,
ránk is úgy vár az új világ.

A "másfél millió emberünk" nem csak amolyan közmegállapodás, vagy inkább közvélekedés, hanem pontosan nyilvántartott, kivándorlási engedéllyel rendelkező személyek adatbázisán alapuló szám. Ne nevezzük 'költői túlzásnak'. 

Private User
9/18/2015 at 10:01 PM

Történelem mindenkinek Történelem nem csak történészeknek. Minden, ami történelem és vele kapcsolatos, könnyed, blog-stílusban.
(http://toriblog.blog.hu/2009/06/25/ellis_island_nyilt_titkai)
A magyarok amerikai kivándorlása nem a nagy 1929-1933-as világgazdasági válság következménye volt, hanem már a vers 1937-es keltezésének évét megelőzően jóval korábbi. Már a XIX. században, jó három évtizeddel az első világháború előtt is jelentős létszámban vándoroltak ki az akkori Magyarország (akkori szóhasználat szerint a Szent Korona országai) területéről. Az 1880-as évektől kezdődően a számuk évente 10-15 ezer fő, majd 1899-1903 között már 334 ezer, a csúcsidőben, 1905-1907 között volt - tehát csak 3 év alatt 528 ezer, majd 1908-1913 között szintén 528 ezerre tehető. Ez a valamivel több, mint 3 évtized alatt mindösszesen 1,8 millió főt jelentett, akik különböző etnikum tagjai, de mind magyar állampolgárok voltak (erről lesz szó részletesen később). Az I. világháborút megelőző jó évtizedes időszakot tekintve az évekre lebontott számsor az alábbi képet mutatja (Forrás: A Magyar Szent Korona országainak kivándorlása és visszavándorlása 1899-1913 Statisztikai Közlemények - Új Sorozat 67.)

1899: 37.193;

1900: nincs adat;

1901: 55.377;

1902: nincs adat;

1903: nincs adat;

1904: 70.488

1905 165.861

1906 169.202

1907 192.982

1908 52.942

1909 113.315

1910 96.324

1911 64.057

1912 104.663

Private User
9/18/2015 at 10:07 PM

Ay USA-ban 1924-ben meghozott Immigration Act, melyet "Johnson-Reed Bill"-ként is emlegetnek, éves szinten 164.557 főben maximálta az évente beengedhető bevándorlók számát. Ez, alatta van az 1905-1907 közötti magyar kiáramlásnak. S ez csak egy ország.

Végig az 1890-es években 1920-ig egyfajta restrikciós mozgalom kísérte a bevándorlók érkezését.

"Az 1893. évi Bevándorlási Törvény előírta a fedélközön érkező külföldi utasok azonnali jelentkezését a szövetségi bevándorlási tisztnél, hogy akkori státuszukat illetően kikérdezhesse, a Tengerészeti Kórházi Szolgálat orvosai pedig kivizsgálhassák őket." Az 1894-ben alapított Immigration Restriction Ligue "Zajos kampányokat szerveztek, kitartó propagandát folytattak, hogy figyelmeztessék a született amerikaiakat az <új bevándorlás> társadalmi és gazdasági veszélyeire. Érveik szerint a dél- és kelet-európai bevándoroltak nemcsak hogy veszedelmesek és társadalmilag visszamaradottabbak, de nem is asszimilálhatók. Hatékonyabb szelektálásuk érdekében az <írástudó teszt> bevezetését követelték. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kongresszus 1896-ban el is fogadta, de Cleveland elnök azzal vétózta meg, hogy egy ily a törvény <erőszak lenne a szabad bevándorlás amerikai tradíciója ellen>. A <literary test> bevezetésére további kísérletek is történtek, így például 1902-ben és 1906-ban, amikor a kongresszus ismételten elutasított azt, míg az 1913-ban és 1915-ben benyújtott törvényjavaslatot az elnök vétózta meg. A javaslatot több mint két évtizedes vita utcán végül is 1917-ben emelték törvényerőre. Az elnök ugyan akkor is ellene volt, mondván hogy az <erőszak az amerikai ideák és a tradicionálisan nyitott kapuk politikája ellen>, de a kongresszusnak - anélkül, hogy figyelembe vette volna az elnöki vétót - a törvény elfogadását sikerült kierőszakolnia. A 20. század első két évtizedében a törvényhozás folyamatosan bővítette a bevándorlásra érdemtelenek listáját: 1903-ban az epileptikusokkal, a hivatásos koldusokkal, a kerítőkkel, az anarchistákkal és a politikai erőszak alkalmazóival. Négy évvel később - a külföldi gyermekmunkások kizsákmányolásának megelőzése érdekében, - megtiltotta olyan 16 éven aluli fiúknak és lányoknak a belépését az Egyesült Államokba, akik nem a szüleik kíséretében érkeztek. Megemelte az azokra a jövevényekre kivetett fejadót, akik nem a <nyugati féltekéről> érkeztek és utasításba adta, hogy e jövedelmet fordítsák a bevándorlás szabályozásának költségeire. A különösen 1900 körül elkápráztató fejlődésen áteső modern genetika az öröklésnek a környezeti hatásoktól teljesen függetlenek látszó elveit fedezte föl, ami sok tudóst arra inspirált - az angliai Sir Francis Galton és az egyesült államokbeli Charles B. Davenport vezetése alatt -, hogy a rossz tulajdonságok átöröklődésének megakadályozása révén elérhetőnek lássák a társadalom egyedeinek javulását. Az eugenika zászlaja alatt felsorakozó reformerek <tudományos érveket> szolgáltatták a bevándorlás korlátozásához is. Ilyen érv volt az is, hogy egy nemzet csak úgy tudja génjeit védeni és javítani, ha kívül tartja a <degenerált tenyésztörzset>."

A bevándorlás szempontjából az 1907-es volt a 'legjobb évjárat', az évben 1.004.756 utas érkezett (ebből, mint írtuk 192.982 fő azaz közel 20 % Magyar Királyság területéről) A későbbi években jelentősen (felére is) csökkent a bevándorlók száma.

Private User
9/19/2015 at 9:56 AM

egy másik ismert emigráns történet szereplői közül
Aladár Szegedy-Masak is szerepel a mellékelt dokumentumban
(http://www.geni.com/document/Hungarian-Coffee-Corner/14986?doc_id=6...)

Ő Dr. Franz (Ferenc) Chorin, Jun. rokona (wife's niece's husband's father, akinek Oszkár Jászi Dr. második unokatestvére.

9/19/2015 at 9:57 AM

A Jászi Oszkár és a Kállay család kapcsolatában, Liebermann Pál nem Kállay Helénre, hanem HELYESEN: Kállay Kristófné Vásárhelyi Veronikára(1920-2000) is, hagyott könyveket.

Private User
9/19/2015 at 8:00 PM

MIGRÁCIÜ - SZÁRMAZÁS- STB.
http://toriblog.blog.hu/2009/05/14/nicolas_sarkozy_magyarsagarol_to... alapján
Pál István Ernő Sarközy de Nagy-Bocsa Budapesten született, magyar származású. S franciává lett, mert franciává akart lenni. S azzá "tette" gyermekeit. viszont fia
Nicolas Sarkozy, 23rd Président de la République française NEM magyar származású.
Egy nem magyarnak született, anyjától magyar nyelvet nem tanult, magyar identitással sosem rendelkezett személy, , "nem tud" magyar származású lenni. (sem közös emlékek nincsenek, sem közös akarat a közös folytatásra).

Szigorúan véve az a "magyar származású", aki magyarnak született, de elszármazott, s új környezetében asszimilálódott, egy másik nemzet tagja lett, s mára annak tagjának vallja magát. Gyermeke, aki már eme új nemzetnek a fiaként született, még ha az egyik szülője valaha magyar is volt, nem "magyar származású".

Private User
9/20/2015 at 1:09 AM

A korábban említett Dr. Franz (Ferenc) Chorin, Jun. híres migrációs története Miklós Horthy von Nagybánya-nek- aki szintén híres migráns - írt levelében jól olvasható:

http://www.geni.com/documents/view?doc_id=6000000036520069203&amp;g...

9/20/2015 at 5:06 AM

Szerintem nincs olyan magyar család, aki legalább a Honfoglaláskor ne vándorolt volna ide be.
---------------------------------
Egy-egy egyenes! vonalu (rokonság nélkül számítva!!)családom van akik mindig Magyarországon éltek pár száz évet.
--
Így például Jármy György nagyapám (1898-1937) és az apai felmenői (Jármy és Kállay vonalon).
-
Valamint Ludányi Bay Mária 1872-1945 dédanyám Bay felmenői is egy helyben éltek pár száz évet. (de a rokonságukban itt is volt aki Thökölyhez kivándorolt Nicomediába.
-------------------------------------------------------------------
Apai családom a Bakalovich/Bakay család 1750 körül vándorolt ki Pest megyéből Torontál vármegyébe a Határőrvidékre.-1848ban magyarosítottak...és már Budán és Pesten Is éltek.-Végérvényesen ez az ágan 1891-ben telepedett vissza Budapestre

Private User
9/20/2015 at 12:28 PM

("régi" és "új") emigránsok találkozása:ld. http://www.geni.com/document/Hungarian-Coffee-Corner/14986?doc_id=6...

Oszkár Jászi Dr. és Kristóf Iván Kállay de Nagy-Kálló
valamint Liebermann Pál (1885-1945)Dr,

(Előzmény: meghalt Capriban - ahol akkor Kállayék is éltek- a Jászi rokona Liebermann Pál Dr. (1885-1945), és könyveket örökített az ismerős családra, Kállay Kristófné Vásárhelyi Verára - Dr. Bakay Mária (C) - Dr. Bakay Mária (C) közlése nyomán, ugyanis az 1946-ban kiérkező Kállay Kristóf írt Jászinak 1948-ban az USA-ba,hogy mi legyen a könyvek sorsa)

Private User
12/9/2015 at 8:49 PM

Szeretnéd, hogy hozzanak egy projekt magyarok, akik költözött oda? Ez lenne az angol, mint a mit beszélek, és a legtöbb most lenne angolul beszélő itt. Ez segíthet megtalálni unokatestvérek.

Private User
12/9/2015 at 9:37 PM

Private User We have the Australia Portal where the links to different immigration projects is listed.

Just need to make an Hungarian one. Yet, part of Hungary was Prussia. Prussia is my main interest :)

Private User
12/9/2015 at 9:44 PM

Private User - thanks let's think about it. You mean a "Communities in Australia" project?

btw you know your Hungarian relatives? (e.g.Fanny Uznay (Maas) Or that of Vienna,Austria? The Bettelheims ? (e.g. Dr. Anton Bettelheim)?

Private User
12/9/2015 at 9:49 PM

Private User about Bettelheims ( Dr. Anton Bettelheim) you can ask Ann Elise Bettelheim

Showing all 15 posts

Create a free account or login to participate in this discussion